A BARF (Bones And Raw Food etetés) elsődleges célja, hogy a kutya tápláléka leginkább hasonlóvá váljon a természetes zsákmányhoz, amely az evolúció során táplálta kedvencünket.

A mai kutyatartók közül egyre többen szembesülnek azokkal az állategészségügyi problémákkal, amelyekben kedvenceik szenvednek. Az antibiotikumos kezelések drasztikus terjedése, a krónikus bőr-, szőr betegségek és bakteriális megbetegedések egyre nagyobb számban történő jelenléte. A leukémia, a parvovírus, a különféle máj-, és vese betegségek valamint a különböző rosszindulatú daganatok egyre gyakoribb diagnosztizálása.

Üzletünkben kapható húsok minőségi termékek, ellenőrzött helyről származnak, ahol minősített üzemben, hűtött helyen csomagolják, majd fagyasztva tárolják és hűtve szállítják. Hozzánk már fagyasztva érkeznek, mi is így tároljuk, ezért nem kell aggódnunk az esetlegesen előforduló baktériumok vagy férgek ( vad húsokra jellemző ) miatt.

Kínálatunkban megtalálhatóak a nyers étrend összetevői, a csontos húsok, színhúsok és a belsőségek.

Kb. 15-féle állat fagyasztott húsából válogathatsz, ezzel valóban változatos, kiegyensúlyozott és teljes értékű étrendet tudsz a kedvencednek összeállítani.

A BARF étrend a legegészségesebben,  kedvencünk biológiai igényei szerint összeállítva, csontos húst, színhúst és belsőséget valamint zöldséget tartalmaz, NYERSEN. Ezáltal megőrizve a tápanyagokat és a vitaminokat, könnyen emészthető és a legmegfelelőbb étel számukra.

BARF – bevezetés

Az elmúlt közel fél évszázadban a tápok gyártása és kereskedelme világszinten a harmadik legnagyobb ipar lett. Olyan óriási gyártók foglalkoznak az előállítással, mint a Nestlé, vagy a Mars. Egy kép, amin láthatod, hogy az összes, általunk is ismert táp egy-egy gyáróriás kezében van:

A hatékony marketingnek és a tápozás kényelmének köszönhetően fél évszázad alatt eljutottunk odáig, hogy eszünkbe sem jut, esetleg máson is élhet a kutya, mint tápon.

A BARF terjedésének köszönhetően ma már számtalan féle húshoz hozzáférhetsz, figyelembe tudod venni kutyád igényeit, de még akár ízlését is. Mi BARF-osok hiszünk abban, hogy kutyánk ragadozó és ennek megfelelően kell etetni. A neki megfelelő táplálék pedig a nyers hús, csontos hús, belsőség és a rostok. Igyekszünk lemodellezni városi környezetben milyen egész prédát fogyasztana el ragadozóként. Ezt ötvözzük a kutya igényeivel, méreteivel és persze próbáljuk kiküszöbölni a húsipar okozta nehézségeket. A BARF-hoz szükséges, hogy ismerjük a kutya emésztését.

 

A kutya emésztése

A kutya ragadozó állat. Genetikailag 99%-ban megegyezik a farkassal, de emésztését tekintve is történtek jelentős módosulások, amit az étrend során is figyelembe kell venni. Fogazata hegyes, tépő és metsző fogakból áll. A szájban hátul elhelyezkedő rágófogak is inkább alkalmasak darabolásra, mint valódi rágásra. A fogak tehát a préda elejtésére, a hús tépésére és darabolására, majd a nyelőcsőbe továbbításra alkalmasak leginkább, épp ezért laikus ember számára az étkezés habzsolásnak tűnik. A kutya nem ízlel, nem élvezi az ízeket, amikor húst fogyaszt.

Az Ő étvágyát sokkal inkább a húsféle illata hozza meg, semmint íze. Állkapcsát a növény-és mindenevőkkel ellentétben oldalra nem tudja mozgatni, ezért sem rágja meg alaposan az élelmet. Szénhidrátot bontó amiláz enzimjei – ellentétben velünk – a nyálban nincsenek. A kutya (és a ragadozók) egész emésztőrendszere arányaiban rövidebb, mint a mindenevőké, vagy a növényevőké.

A növényeket is fogyasztó élőlények alkalmazkodtak ahhoz, hogy a táplálék sejtfala vastag, emészteni nehéz, több időt igényel. Ennek megfelelően a növényevők és mindenevők vékonybele hosszabb, mint a ragadozóké, akik elvétve jutnak csak növényi táplálékhoz. Ragadozókra jellemző, mindent elnyelő és gyorsan táguló gyomra van a kutyának. Ez is evolúciós maradvány, hiszen az ősök nem jutottak minden nap élelemhez.

Éppen ezért, amikor volt préda, hihetetlen mennyiségeket vettek magukhoz. Annak ellenére, hogy a kutyát évezredekkel ezelőtt háziasítottuk, a gyomra mit sem változott. A gyomor rendkívül savas, PH-értéke 1-2, szintén a ragadozókra jellemző. Funkciója, hogy a húst és csontokat minél gyorsabban alkotóelemeire bontsa és elpusztítsa a bennük levő kórokozókat. Vékonybele csökevényes a növény-és mindenevő élőlényekhez képest, a rövid emésztőrendszernek köszönhetően a táplálék gyorsan áthalad az emésztőrendszeren. Az emésztési idő 5-10 óra, míg növényevő állatok esetében 3-5 nap.

A kutya ragadozóként energiát tehát elsősorban húsból, azaz főleg állati eredetű fehérjéből, majd zsírból és végül szénhidrátokból nyer. A legjobban a fehérjéket és zsírokat tudja hasznosítani.

Mi változott? – Miben más a kutya emésztőrendszere, mint a farkasé?

Örök törvény a természetben, hogy az a faj marad életben, amelyik leginkább alkalmazkodni tud a körülményekhez. Egyik bajnoka ennek a kutya, hiszen az évezredek alatt a vadászó életformától kezdve kiválóan tudott alkalmazkodni a mai városi környezethez és a táplálási szokások megváltozásához is. A kutyák nagyrésze az elmúlt évezredek alatt maradékokon élt, így viszonylag sok szénhidráthoz jutottak. Szervezete ehhez el kezdett alkalmazkodni, így vékonybele termel amiláz enzimet. Az amiláz enzim felelős a szénhidrátok bontásáért. ( Az ember nyálában is jelen van, ha szádba veszel egy kenyérdarabot, az amiláz enzimnek köszönhetően fog szétmállani.) A kutyák nyálában nincs ilyen enzim, és elenyésző mennyiségben van jelen a vékonybélben is, ennek köszönhetően a növényi eredetű táplálékokat alig hasznosítja. A kutyának nincs minimális szénhidrát szükséglete (ellentétben a fehérjével és a zsírral). Ez azt jelenti, hogy nélküle is éppúgy elél, mint vele.

Nem szabad azonban egyik végletből a másikba esni: éppúgy helytelen, ha egyáltalán nem jut szénhidráthoz, ahogy az is, ha jelentős túlsúlyt kap az étrendjében. Épp ezért a BARF-ban zöldségek, gyümölcsök formájában jelen van a szénhidrát, de más irányelvek is juttatnak rostokat a szervezetbe. A PREY etetésben például szőr, vagy gyomortartalom jelenti a rostok biztosítását.

 

Mi a baj a tápokkal?

Magas szénhidrát tartalom

Annak ellenére, hogy egy átlagos kutyának biológiai értelemben nincs szüksége szénhidrátra, egy közönséges, közepes minőségű táp 30-50%-ban tartalmazza. Amikor tápot veszel, pontosan a 30-50%-át dobod ki a fizetett összegnek, hiszen a szénhidrát mint ballasztanyag részben ürül, részben pedig felszívódik és zsírként raktározódik. Az eredmény hosszútávon pedig egy elhízott, ízületi problémákkal, szív-és érrendszeri megbetegedéssel küzdő kutya lehet.

A tápgyártóknak van szüksége a szénhidrátra, nem a kutyának. A legfőbb ok a takarékosság: a tápgyártási eljárás során a hús jelentősen veszít nedvességtartalmából, így a jó minőségű és drága proteinből aligha lesz használható, több kilós mennyiség baráti áron. A tápgyártók tehát a szénhidrátokhoz fordultak: a búza, kukorica és a rizs sokkal megfizethetőbb a húsnál. Emellett a szénhidrát a tápgyártás során ragasztóanyagként viselkedik, összetapasztja a tápszemeket.

Magas hőfokon kezelt húsok

A tápgyártást még mindig a legolcsóbb előállítási mód, az extrudálás uralja. Az extrudálás során a tápokat többször is magas, 200 C feletti hőmérsékleten kezelik. Ezen a hőmérsékleten a húsok teljesen értéküket vesztik, a fehérjék, amik rendkívül érzékenyek a hőfokra tönkremennek. Nem meglepő tehát, ha számos tápot utólag dúsítanak fel mesterséges fehérjékkel és más vitaminokkal.

Amikor vásárolsz, tehát kapsz egy kiló érték nélküli gyorskaját feldúsítva mesterséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal és fehérjékkel. A kíméletes eljárással, hidegen sajoltan, pároltan, vagy fagyasztva szárítási eljárással készülő tápok mennyisége csekély a teljes forgalomhoz képest, áruk pedig a magas előállítási költségnek köszönhetően nem túl baráti.

Adalékanyagok, tartósítószerek

Ahhoz, hogy a tápszemcse ne essen szét atomjaira és ne romoljon meg egy-két hét múlva, jelentős mennyiségű tartósítószert kell használni. Az engedékeny EU-szabályozásnak köszönhetően nem kötelező a tápos zacskón feltüntetni milyen és mekkora mennyiségű tartósítószert, esetleg színező anyagot használtak a tápgyártás során.

Amerikában azonban egy több ezer kutya halálát követelő mérgezés hatására, melynek forrása a tápokban lévő premix (mesterséges ásványi anyagok, vitaminok) volt már szigorúan megkövetelik az összes hozzávaló feltüntetését a tápos zacskón. A két legfontosabb tartósítószer a BHT és BHA. Mindkettőről csak az elmúlt években derült ki, hogy kutyák számára rendkívül allergének.

Évekig korlát nélkül rakták ezeket a tápokba, mennyiségüket az utóbbi években kötelezően csökkentették, de nem tiltották be. Bizonyos színező anyagok, amiket a gazdi kedvéért használnak, hogy vonzóbbá tegyék az ételt ugyancsak rákkeltő, allergén hatásúak.

 

BARF étrend előnyei

Amikor kutyáddal BARF-ra váltasz, az alábbiakat fogod tapasztalni. Elsőként csökken a széklet mennyisége, ami az alacsony szénhidrátbevitelnek és a minőségi tápláléknak köszönhető. A napi alapos rágás miatt csökken a fogkő és a lepedék mennyisége, illetve elmúlik a jellemző szájszag. Hosszútávon fogyás, vagy épp izmosodás, a szőr minőségének változása figyelhető meg.

A tapasztalat szerint erősödik az immunrendszer, energikusabb lesz a kutya. Étellaergiás kutyák esetében ki lehet kerülni az allergiát okozó összetevőket, ami egyáltalán nem csak húsféle, hanem a tápokban előforduló bármely összetevő: rost, adalékanyag, húsliszt, tollfehérje stb is lehet. Kiküszöböljük a tápok hátrányait: tudjuk, pontosan mit eszik az eb, és semmiféle káros anyag nem kerül az étrendjébe.

Tapasztalat szerint megszűnik a válogatósság, nincs szükség az étrend folyamatos változtatására és nő az aktivitási szint is

 

Melyik összetevő miért fontos?

CSONTOS HÚSOK

A csontban található mindaz a kalcium, amire kutyád szervezetének szüksége lesz. A helyes kalcium foszfor arány kialakítása fontos: felnőtt kutyák esetében 1:1 a megfelelő arány, így a csont nem kihagyható tényező. Azonban fontos szerephez jutnak a porcok, inak, a csontban lévő velő és persze a zsírok is. Ezek a vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék és zsírok erős alapot jelentenek.

A nyers csont puha, a körmödet is bele tudod vájni. Főzés hatására azonban szerkezete megváltozik, megszilárdul, nehezen emészthető lesz és szilánkosan törik, a főtt csont etetése ezért szigorúan tilos. Az etetés során felnőtt kutyánál sem a kalcium, sem a foszfor mennyiségét nem tudod túllőni, ugyanis emésztés során mindkettőt a vese kiválasztja és a szabadba üríti. Egészséges kutya veséjét egyik sem terheli meg, ellenben veseproblémás kutyáknál a foszforbevitelre figyelni kell.

Fontos azonban, hogy sem a foszfor sem a kálcium mennyisége nem lehet kevés az étrendben, ezt pedig a kb 40%-os megadott csontos hús aránnyal tudod biztosítani. A csontos húsban a csonton és velőn kívül még értékes szerephez jutnak a kollagén tartalmú inak, és persze maga a porc, de természetes a zsír jelenléte is.

HÚSOK

Magas fehérjetartalmú, így sok energiát adó részei az étrendnek, ugyanakkor jelentős ásványi anyag és vitamintartalmuk is. Fedezik a kutya fehérje- de akár zsírszükségletét is. A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlen a tiszta húsokat (csirkemellfilé, marhafelsál) értjük ide, hanem a prédaállat ember számára kevésbé vonzó részeit: a nyesedékeket, pofahúst is. Hús alatt értjük a vázizmokat, szívet (amit azonban tilos 30%-ban adni), tüdőt. Az etetés során megkülönböztetünk fehér és vörös húsokat, valamint halat, mindegyikre szüksége lesz a kutyának hosszútávon. Könnyen emészthető , fehér húsú állat a csirke és a nyúl, vörös húsú, nehezebben emészthető a kacsa, marha, bárány, stb.

A tengeri hal, különösen a makréla és a lazac fontos részét képezi az étrendnek. Hetente egyszer érdemes halnapot tartani. Mindkettő kiváló omega 3 forrás, ezen kívül a makréla gazdag D-vitaminban és szelénben is. A halak hónapokon át történő folyamatos etetése szigorúan tilos, tiamin hiányt okoz.

A húsok magas foszfortartalmúak, ezért kizárólagos etetésük szigorúan TILOS. Ha nem tudod megoldani a csontos húsok etetését feltétlen használj tojáshéjport a kalcium pótlására és a helyes kalcium-foszfor arány kialakítására.

 

ZÖLDPACAL

Nyersen etetők körében már-már fogalomnak számít a zöldpacal. Kérődző állatok gyomrát értjük alatta, benne előemésztett növényi rostokkal. Akár a PREY, akár a BARF irányzatot követed, mindkét formánál beilleszthető az étrendbe. A készítés során a pacalt nem mossák ki, csak kirázzák, majd darálják, és így csomagolják számodra. Tele van jótékony baktériumokkal és emésztőenzimekkel, akár a kezdetek kezdetén is adható.

Alacsony foszfortartalmú, 20%-ban beilleszthető az étrendbe akár a zöldségek kiváltására is, ha épp nem akarja kutyád fogyasztani. Superfood, mert szuperegészséges, és a kutyák odavannak érte.

 

BELSŐSÉGEK

Nyersetetés során belsőségek alatt a prédaállat kiválasztószerveit értjük. Ide tartozik a máj, vese, lép, tőgy, herék ( szív és a tüdő nem belsőség ). Az étrend 5-10%-át adhatja csak, hiszen magas vitamintartalmúak, ezen kívül nagy mennyiségben meghajtják a kutyát.

Fontos szerephez jut a máj, mint a legfontosabb A-vitamin forrás, viszont ezt a vitamint könnyű túladagolni, ezért májat napi szinten maximum 5%-ban adj, de azt is megteheted, hogy hetekig kihagyod az étrendből, és később pótolod nagyobb (egy étkezés alatt 10-20%-os) mennyiségben. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezet elraktározza, túladagolása okozhat problémát.

 

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK

A BARF etetés tartalmaz zöldséget. A zöldség lassan felszívódó szénhidrát, de a kutya alig emészti. Ugyanakkor a növényi eleségre is szükség van, rostként pucolja a bélfalat, segíti az emésztést, táplálékot nyúlt a bélflórának. Reszeld, vagy pürésítsd, ha pedig szereted az egyszerű megoldásokat, használj szárított zöldségkeveréket. Gyümölcsöt elenyésző mértékben adunk azok magas cukortartalma miatt, inkább csak egy-egy falatot.

A természetben a farkasok miként jutnak hozzá növényi rostokhoz?   

Egyrészt elfogyasztják a prédaállat gyomrát annak tartalmával, másrészt nyári időszakban előszeretettel legelnek ők is fűféléket, valamint alkalmanként erdei gyümölcsöket, bogyókat is fogyasztanak. A Yellowstone Nemzeti Parkban és Olaszországban végzett ezirányú kutatások szerint a vadonban élő farkasok 7-10%-ban hozzájutnak növényi rostokhoz nyáron.